Egy héttel ezelőtt szombaton tartottuk a lányok keresztelőjét. A keresztszülők Réka és Zsolt. A pap, aki keresztelte a lányokat Wonerth atya. A temesvári Milleniumi templomban voltunk, itt keresztelték Aport és itt is esküdtünk. Sajnos nekem nincs jó képem a templomról, de beillesztek egyet. A kép az internetről származik. Ha Szilárd egyszer lefényképezi az épületet, akkor ki fogom cserélni.
A templomot 1896- 1901 között építették. Szilárd családja is támogatta a templomépítést.
Az ünnepség elején az előtérben voltunk, amolyan pici ráhangolódásként. Történt egy egészen furcsa dolog. Amikor Wonerth atya kérte, hogy mindenki rajzoljon keresztet a lányok homlokára, akkor valaki a vendégek közül hátralépett, hogy ő református. Elgondolkodtam. Református, de akkor nem volt ez gond, amikor katolikussá keresztelte Magort és Aport? Ugyanis ő a keresztanya. Mindegy, nem értem, nem is fogom.
A szertartás nagyon szép volt. Emese nehezebben bírta, ő többször elsírta magát, Réka pedig kíváncsian nézelődött. Az összes gyermek példásan viselkedett a templomban. Lássuk a meghívottakat. Zsolt, Réka, Hunor, Magor. Persze jelen volt Imre, Viki, Évike, Károly és az én családom Dunaújvárosból. Ági először járt nálunk. Gyergyóból eljöttek Attiláék. Temesvárról pedig Laciék. Az ő kislányuk Kinga, aki egy napon született Aporral. Vártam Enikőéket, de sajnos kislányuk Csenge megbetegedett. Róluk még nem írtam, de remélem hamarosan lesz több közös élmény és gyakrabban lehet majd olvasni róluk is.
A nap meglepetése, hogy Wonerth atya saját maga készített a lányoknak ajándékokat. Ezen felül kaptak két könyvecskét is, amire németül rá van írva, hogy első imakönyvem. A keresztelőre kellett vinni két pici fehér inget, amit rájuk is helyezett. A lényege, hogy ezeket meg kell őrizni és első áldozáskor fogja szemléltetni, hogy mekkorák lettek a keresztelőhöz képest.
A vacsora is jól sikerült. Most nem írnám le a menüsort, hanem kiemelnék náhányat a sorból. Az elején voltak előétel tálak. Viki készített hideg disznónyelvet remoulade mártással. Ami a legjobban ízlett. Édes kekszen camambert típusú sajt, dió és cukor. Aztán következett Zsolt levese: tárkonyos borjú leves. Isteni finom volt. Ettünk Szilárd által főzött erdélyi csomboros töltött káposztát is és elkészítette életem legfinomabb lilakáposztáját. Volt benne balzsamecet, alma, áfonya és narancslé is. Attila azt üzente, hogy a Gyergyói hegyekben az emberek áfonyával készítik a lila káposztát és nem almával. A desszert Teca által sütött aprósütemények, aradi édességek és Dobos torta tejszínnel.
Az ünnepi asztal az előételes tálakkal
A tortamaradék